Ádám György : A rejtőzködő elme : Egy fiziológus széljegyzetei
Ádám György A rejtőzködő elme : Egy fiziológus széljegyzetei / Ádám György. - Budapest : Vince K., 2004. - (Tudomány-egyetem)
Teljes cikk >>


 

A könyv az emberi tudattalanról szól. Vagyis öneszmélésünk, magunkról való tudásunk állandó ingadozásairól, amelyek megszabják érzéseinket, cselekedeteinket, gondolkodásunkat. Az ember viselkedésének rejtett mozgatórugóiról kíván átfogó biológiai, pszichológiai és világlátási összképet nyújtani a tapasztalt agykutató látószögéből.
 
 

Cortázar, Julio: Rítusok
Cortázar, Julio Rítusok / Julio Cortázar ; [ford. Benczik Vilmos et al.]. - 2., jav. - Budapest : L'Harmattan, 2005. - (Julio Cortázar-életműsorozat)
Teljes cikk >>


"Legezzünk (megint) egy kicsit. A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze (ezért is mondhatja és talán ezért is mondja, hogy "minden nappal rosszabbul kell írni, mert csak a mélypontra elérve lehet a felszínre jutni és konvencióktól mentes, hiteles alkotást létrehozni"). A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy... na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt. A dél-amerikai sztárok, Borges, Paz, Garcia Marquez, Vargas Llosa, Fuentes közül őt ismeri a legkevésbé a nyájas." (Esterházy Péter)

Katalógus

Faulkner, William : Sartoris
Faulkner, William Sartoris / William Faulkner ; [ford. Göncz Árpád]. - Pozsony : Kalligram, 2010. - (William Faulkner válogatott munkái)
Regény
Teljes cikk >>


„... A Sartorist, harmadik regényét Sherwood Andersonnak ajánlotta Faulkner. Nem véletlenül. Az akkor már híres író, a pályakezdők (Hemingway, Faulkner) patrónusa ezzel a tanáccsal bocsátotta el a fiatal délvidékit az 1920-as évek New Orleans-i bohémiájából: »Te vidéki gyerek vagy; igazában nem ismersz mást, mint azt a kis földdarabot ott Mississippiben, ahonnan származol. De ez nem baj. Az is Amerika. Ha ezt az alig-ismert összetevőt kivennénk belőle, az egész összeomlana, mintha egy téglát kihúznánk a falból.«

 

Faulkner szót fogadott. Hazament a Lafayette megyei Oxfordba, ahol felnőtt, ahol most nevezetes családjának selejtes sarjaként alkalmi munkák béréből tengődött, és 1927-re megírta a Sartoris-regényt akkor mégLobogók a porban (Flags in the Dust) címmel.

Ebben fedezte fel a valóságból apokrifiává átlényegített mitikus földdarabot, Yoknapatawpha megyét, székvárosát, Jeffersont és népességét, fehér és fekete lakóit. A későbbiekben 15 regényt és 27 novellát telepített ide.

Ez a könyv tehát jó alkalmat kínál, hogy az olvasó megkezdhesse Yoknapatawpha felfedezését. Mármint a beavatatlan olvasó, aki az elmúlt 36 évben csak innen-onnan hallott valamit erről a különleges regényvilágról, melynek prototipikus nyitánya 1974-ben jelent meg magyarul. Göncz Árpád fordította. Az újraolvasásban a szöveg friss színezetű, erőteljes, időtálló. Az olvasó nem is tudja, hogy az olvasmányosságnak örül-e vagy a „rendes lektűrben” megnyíló rendkívüli perspektívának. Mindenesetre vágyat érez, hogy több műben utána olvasson.

 

forrás:http://www.kalligram.com/?cl=kniha&iid=1091&PHPSESSID=ab07bbc6b22aec1d1da178383e6d0c87

katalógus

Fitzgerald, F. Scott : Szépek és átkozottak
Fitzgerald, F. Scott Szépek és átkozottak / F. Scott Fitzgerald ; [ford. Gieler Gyöngyi]. - Budapest : Európa, 2010, cop. 1993.
Regény
Teljes cikk >>


A dzsesszkorszak nagy írójának második regénye (1921) a tehetséges, művészi hajlamú Anthony Patch és az imádatra méltó, gyönyörű Gloria Gilbert szerelmének története. A szerelemből házasság lesz, s apránként derül ki, milyen gyenge akaratú, határozatlan és gyáva Anthony, milyen önző, elkényeztetett, hiú és makacs Gloria. Szerelmüket koptatják az évek; pénzük elfolyik a kezük közül; nem tudnak az élettel szembenézni, mulatnak, isznak, erkölcsileg egyre süllyednek, s szétforgácsolódásuk és kiégésük egymástól is eltávolítja őket. A lazán szerkesztett regény már az új nemzedék vereségét jelzi. Az élet túl erős és könyörtelen jegyzi meg Fitzgerald, aki saját csalódását is beleépítette könyvébe. Édesebbek az elvesztett álmok. Tudom, mert egyszer nagyon erősen akartam valamit és megkaptam. S amikor az enyém volt, porrá omlott szét a kezemben. Azóta megtanultam, hogy semmit sem szerezhetünk meg igazán a vágyak megcsalnak. Mint valamennyi ihletett Fitzgerald-könyv, a Szépek és átkozottak is a kiábrándulás szívszorítóan hiteles krónikáját nyújtja.

forráshttp://www.libri.hu/konyv/szepek-es-atkozottak-1.html

katalógus

Hamvas Béla : Karnevál I-III. (3 kötet)
Hamvas Béla Karnevál : regény : 1948-1951 / Hamvas Béla. - Budapest : Medio Kiadó, 2008. - 3 db.
1.köt. - 2008. - (Hamvas Béla művei 11.)
2.köt. - 2008. - (Hamvas Béla művei 12.)
3.köt. - 2008. - (Hamvas Béla művei 13.)
Teljes cikk >>


A beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technicus életre hívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve e tudatátalakítás (beavatás) hét fokozata.

Az 1. könyv a küszöb. Ki lépheti át a küszöböt?  Aki fensőbbrendűsége mítoszával leszámolt, és tisztában van vele, hogy a „pácban valamennyien benne vagyunk". Csak semmi pátosz, semmi tömjén, amikor kimondom: én – szól Hamvas. Ez az ember az, aki képes a küszöbön átlépni és az élet álarcosbáli örvénylésében saját maszkjait felismerni („minden maszk én vagyok"). Ennek a lénynek már elegendő türelme és egészséges humorérzéke van ahhoz, hogy az „imaginációs műtét" idején (hiszen a maszkok lefejtése igen fájdalmas) lélekjelenlétét ne veszítse el.

Az első olvasásra aligha áttekinthető, szövevényes történetsorozat hérakleitoszi kulcsmondata: „Keresni kezdtem önmagamat". A segítség az angyal, mert az én-keresőknek mindig megjelenik a lélekvezető („az angyal mindenki életében legalább egyszer eljön…",  olvassuk az első kötetben). Csak értünk van itt, mi pedig egyetlen szavát sem értjük.

A 2. könyv a metamorfózis. A szamszára ciklus száznyolcvan fokot fordul. A fekete és fehér egymással helyet cserél, mindenki új maszkot ölt, és „már senki sem a régi". Közben a felület reális–irreális történeti fonala szivárványszínekben folytatódik, a küszöbön átlépő főhős, Misike is megszületik, de, hűen a második könyv alkímiai szabályaihoz, őt is élete színpadi nyitóképében, már a kórházi szülőszobában egy másik újszülöttel elcserélik. A zűrzavar reménytelenül és véglegesen kibogozhatatlannak tűnik, a világ éppen a feje tetején áll, és e ponton a kevésbé elszánt olvasó be kell hogy ismerje: nem bírja tovább.

A 3. könyv: az elmélyítés. Az alkímiai descensio (alászállás). Misike (most a megmentő maszkjában) megnősül, gyermekeket nemz, és miután végigjárja a háború és a családi purgatórium minden korhadó, imbolygó lépcsőfokát, a kis én halálának küszöbéhez érkezik: lárvái (a sorsszerepek) foszladozni kezdenek. A misztikusok e fokot a lélek kiszáradásának mondják.

A 4. könyv: kettészakítva és önmagammal szembeállítva. Ez a separatio és multiplicatio, az elkülönítés és megsokszorozás művelete. Metafizikai tudathasadás. Hamvas hőse, Bormester Mihály, karakterkomponenseiből ekkor két lényt gyúr: Mike-t és Michailt – a „fejlett élettechnika" kitűnő humorú zsonglőrét és a megtisztulásra sóvárgó, szenvedő moralistáét. A negyedik könyv a földi terek birtokbavételének könyve, míg az 5. könyv az időé. Miután a reductio és a fixatio – a visszavezetés és az egyesülés művelete megtörténik, Bormester a harmadik kötet válságkarmájához (a történet fő szólamához) ismét visszatér, és elköveti az elkövethető legsúlyosabb bűnt, embert öl. Kissé enyhébben fogalmazva: egy családi vita során megfojtja feleségét.

„Íme, a bűntől megpuhult ember!" – így szólítja meg őt lélekvezetője, Márkus mester, aki a reábízott tanítványt most már elég érettnek látja ahhoz, hogy inkarnációk évezredes láncolatán át őt a múltba visszavezesse. Ezt követően a színtéren újabb száz és száz szereplő váltogatja egymást, a nevek mágiája szinte kimeríthetetlen, de mindig mindenkivel ugyanaz történik, és minden mindenkivel most történik. A sorsszerepeikbe szédült és azok izgalmától lenyűgözött maszkok azonban nem óhajtják a felébredést.

Ezt követően pedig már csak a metafizikai dimenzió marad. E fejezetet Kemény Katalin a Karneválról írott monográfiájában úgy jellemzi: ez az anabaszisz és katabaszisz – a menny- és pokoljárás merész alkímiai kalandja, olyan táj, amelyre Dante óta az európai irodalom már nemigen merészkedett.

Ez a volatilisatio: a lélek égi és alvilági szárnyalásának könyve. Az propozíció kérdésére – ki vagyok – most már világosabb a válasz. A lélek természete a tűz. Mihály mester már tudja, hogy következő (nem az utolsó!) neve: „a tízezer bőrű tűzgyermek".

A 6. könyv: a calcinatio és a coagulatio jegyében. Ez a kiégetés és a szilárd és végleges helyzet megteremtésének mozzanata. A visszaút a valóságba. De mi a valóság? A valóság 1945, és az ostrom. Bormester sorsdrámája itt, az óvóhelyen fejeződik be.

A 7. könyv: egy újabb létkörön a kezdet visszatér. Ez a sublimatio. Új lárvák és maszkok születnek, de színre lép egy ember, Vidal. Nevének jelentése: aki lát. Aki a maszkokat le tudja venni. A káosz káosz marad, és ő sem tudja a rendet helyreállítani, de a kilépés ösvényét már látja. Utolsó mondata a még nagyon is esendő ember fohásza: „Legalább a kapuig érjek, az ígéret földjére legalább egyetlen pillantást vethessek, egyetlenegyet."

A Karnevál első változatát (akkor még Ördöngösök címmel, Schumann Karneváljának tételcímei szerint tagolva) Hamvas harmincegyéves fővel veti papírra, de művével nem elégedett. „Ezt a regényt ötvenéves koromban fogom megírni" mondogatja évekig. És valóban, 1948-ban, ötvenegy évesen, miután b-listázzák, kényszernyugdíjazzák és a publikálás lehetőségétől eltiltják, a helyzet kivételesen ideális arra, hogy „a lélek csodálatos változásainak sorskatalógus"-át összeállítsa. Szentendrén, bérelt szobákban ír, és három év múltán, 1951-ben művét befejezi. Amikor a gépeléssel is elkészül, regényét heverője ágyneműtartójában gondosan elrejti.

A regény utóélete a színes farsangi (önismereti) komédia méltó folytatása. Három évtizeddel később, 1985-ben Szigethy Gábor a kéziratköteget elviszi a Magvető Kiadóba. A főszerkesztő, Kardos György a nyolcvanas évek kulturális főhatalma, politikai múltja és tekintélye révén szinte az egyetlen, aki vállalni meri és tudja a mű megjelentetését. Kardos tisztában van vele, hogy a pártközpont ideológiai szűrőin e könyv vagy egyáltalán nem, vagy csak hosszú fejezetcsonkítások árán juthatna keresztül. Így a cenzor szerepét ő maga vállalja, és a kiadóból a kéziratot nem engedi ki. A 7. könyvből kihúzat egy lényeget alig érintő újságriportot, rövid, hipokrita tudósítást a női hóhérképző sztahanovista munkaversenyének sikereiről, és a Karneválnak zöld utat enged.

A tízezer példányban megjelenő könyv 1985-ben napok alatt elfogy, de úgy tűnik, hogy az életmű – Hamvas saját megítélése szerint is – főművét csak kevesen tudják olvasni. Sikerült gondoskodnia arról, hogy az első kötetek küszöbeit csak a legelszántabbak léphessék át. E sorok írójának saját tapasztalata: igen előnyös, ha valaki a könyvet mindjárt kétszer egymásután el tudja olvasni. Így először a sors alakzatainak hazárd, tragédiákkal és humorral egybeszőtt világát ismeri meg, másodszor azonban a történet szövetének felszíne alá rejtett, de mindent átható rend és értelem világát is. (Bormester megjegyzése a további lehetőségekről: egyáltalán nem olvasni, háromszor elolvasni, bele-bele lapozgatni. Ez utóbbihoz hozzáfűzi: „Irritációmaximum".)

Beavató regény? Talán csak annyit jelent: látjuk, miként zuhan, száguld, forog velünk az ananké (a sorskényszer) örvénye – míg a tengely mozdulatlan.

A Karnevál keletkezési idejétől fél évszázad választ el bennünket. Éppen amennyit Hamvas Béla „kis örökkévalóság"-nak mond, mivel e kort még a szellemben igényes műalkotások többsége sem éli túl. A világ itt, Kelet-Európában most földcsuszamlásszerűen átalakult (hűen követve a második rész forgatókönyvi szabályait), a Karnevált azonban a konstellációk elmozdulása már nem érintheti. Mint minden remekmű, gyökereivel az időtlenbe mélyed, frissességét, ébresztő erejét a múló évek nem halványítják.

Dúl Antal írása

forráshttp://www.hamvasbela.hu/konyvek/karneval.html

katalógus

Háy János : A bogyósgyümölcskertész fia
Háy János A bogyósgyümölcskertész fia / Háy János. - 5. kiad. - [Budapest] : Palatinus, 2010.
Regény
Teljes cikk >>


Na most van ez a bogyósgyümölcskertész. Ennek a bogyósgyümölcskertésznek van ez a fia. Na most ez a fiú először elmegy rókát vadászni, aztán gimibe Pestre. Ott aztán beleszeret a Napba, utána meg egy valódi lányba. Aztán lesz egy rockzenekara, az Originál Láger, meg kiugrik az ötödiken a konyhaablakból, meg jól belecsőröznek a gyomrába az Egyetempresszó előtt, meg kirúgja egy lány Bécsben, mert ez a fiú külföldön már nem olyan nagy szám, mint Magyarországon. Na most ilyenekről szól ez a könyv. És lehet rajta nevetni, még az ember könnye is kicsordul tőle. Vagy azért, mert sírni kell.

forrás: http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Hay_Janos_A_bogyosgyumolcskertesz_fia&id=86341&type=22

még ajánló: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2008-08-17+00%3A00%3A00/hay-janos-a-bogyosgyumolcskertesz-fia

 

katalógus