Venesz József : A magyaros konyha
Venesz József (1912-1978) A magyaros konyha / Venesz József.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-335, [1] p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 12.).- Szigethy Gábor előszavával.- 978-615-5269-09-7 kötött
Teljes cikk >>


Népművészet a konyhában

Sokan kedvelik a finom falatokat, a régi, magyaros étkeket, fűszeres rostélyosokat, ropogós malacsülteket, pompásan illatozó marhatokányokat (akár erdészné, akár kertésznő módra), ám a lábast a fazéktól, a tepsit a serpenyőtől nem tudják megkülönböztetni, s tán már hírét sem hallották annak, hogy a ma már roppant drága, ritka, csak kevesek által ismert sáfrány hajdan a magyarok legkedvesebb fűszere volt. Pedig Galeotto Marzio, Mátyás király udvari történetírója följegyezte: „a magyarok igen nagy mértékben használnak sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért meg más fűszereket. A magyarok erőteljesebb és hevülékenyebb természetűek, nem helytelen tehát, hogy sok fűszerrel élnek.”

forrás

katalógus

Tormay Cécile : A régi ház
Tormay Cécile (1876-1937) A régi ház / Tormay Cécile.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-183 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 1.).- 978-615-5269-00-4 kötött
Teljes cikk >>


Emlékezzünk régiekről…
 
Édesanyám úgy mondta: Utazunk nagyanyádhoz, Győrbe. Nagyanyám úgy mondta: Mi Szigetben lakunk. Győr odébb van.
 
Gyerekkoromban – 20. század, ötvenes évek – a nyarakat Szigetben töltöttem, nagyanyám házában, Tormay Cécile – 19. század, nyolcvanas évek – nagyanyjánál, az algyesti birtokon. Tormay Cécile egy vidéki udvarházban, én a hajdani birtokból megmaradt külvárosi cselédházban éreztem úgy: őseim otthona a régi ház.
 
Álomból és valóságból egybeszőtt regényt tart kezében az olvasó.
Habent sua fata libelli – állítja a latin poéta, Terentius: a könyveknek megvan a maga sorsa.
 
 

P. Ábrahám Ernő : A csudaszarvas
Ábrahám Ernő, P (1882-1945) A csudaszarvas / P. Ábrahám Ernő.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-273 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 4.).- 978-615-5269-03-5 kötött
Teljes cikk >>


Hol volt, hol nem volt…
 
Bűbájos mesekönyvet tart kezében az olvasó. Árva királyfi Tüzes nevű táltos paripáján követi az agancsán fénylő holdat, szikrázó csillagokat tartó csudaszarvast a magyar múltba, mesebeli mondavilágba. Áll a királyfi Isten ostora, Attila hun fejedelem trónja mellett, követi a csudaszarvast Lebédiába, Etelközbe, a magyarok őshazájába, gyönyörködik a magyar törzsek vérszerződésének eskütételében. Boldog-önfeledten átéli a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás mámorát. Látja az Európára nyílzáport zúdító harcosok zsákmányszerző portyázását, örül a győzelmeknek, megsiratja a vereségeket, aggódva figyeli Krisztus után 955-ben az augsburgi harcmezőről vesztesen, fegyvereiket eldobálva, futva menekülő, istenükhöz, Hadúrhoz segítségért fohászkodó magyarokat.
 
 

Darnay-Dornyay Béla : Balaton és környéke részletes kalauza, 1934
Darnay-Dornyay Béla (1887-1965) Balaton és környéke részletes kalauza, 1934 / Dornyay Béla, Vigyázó János.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-519 p.: ill., részben térk.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 3.).- 978-615-5269-02-8 kötött
Teljes cikk >>


Időszámításunk előtt, Krisztus után 1934-ben
 
Van-e még kedve, ideje, türelme a 21. század magyar emberének nézelődve, meg-megállva, elmerengve sétálni az ismert-ismeretlen múltban? Van-e még kedve, ideje, türelme kézbe venni, belelapozgatni, olvasni olyan könyvet, amelyben nem található semmilyen gyorsan javunkra fordítható, hasznot hajtó, pénzt fialó információ? Kíváncsiak vagyunk még szüleink, nagyszüleink hajdani, a mi életünktől, gondjainktól roppant különböző mindennapjaira?
 
Nyári pihenés helyszíneinek tervezgetéséhez, utazás közben, Balaton-parti nyaraláskor tökéletesen hasznavehetetlen, „elavult” útikönyvet tart kezében az olvasó. Hajdani helyszínrajzok, térképek, birtokviszonyok, szálláshelyek, menetrendek, látnivalók – minderről ma már csak mesélő hírmondó maradt: Dr. Dornyay Béla és dr. Vigyázó János Balaton és környéke részletes kalauza.
 
 

Jókai Mór : Gróf Benyovszky Móric életrajza
Jókai Mór (1825-1904) Gróf Benyovszky Móric életrajza / Jókai Mór.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-552 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 2.).- 978-615-5269-01-1 kötött
Teljes cikk >>


Mesés valóság, valóságos mese
 
Ha majd sok nap olvasás után e Jókai Mór elmesélte történet végére ér, akkor sem fogja tudni pontosan, mit tart kezében az olvasó.
 
Regénynek nem regény.
Életrajznak nem életrajz.
Útleírásnak nem útleírás.
Tudományos munkának nem tudományos munka.
 
Latinból, magyarból szófacsart kifejezéssel: jókaiáda, azaz Jókai Mór álmodta irodalmi mű.
Daliás magyar volt a 18. században Benyovszky Móric: bátor katona, vakmerő tengerésztiszt, birtokaiért pereskedő magyar nemes, lengyel szabadsághős, szibériai száműzött, világutazó kalandor, tudós felfedező, Madagaszkár szigetén király, halála után roppant sikeres emlékiratíró…
 
Jókai Mór egy szóval így jellemezte: végzethős.
 
Kalandgazdag élete minden regényíró számára kincsesbánya, de Jókai Mór – miután lefordította Benyovszky Móric emlékiratát és belekezdett világcsavargó hazánkfia életrajzának megírásába – már a munka kezdetén hangsúlyozza: „Nem! Ez az ember nem volt regényhős!”
 
 

Gundel Károly : A vendéglátás művészete : beszélgetések a fehér asztal örömeiről és múltjáról
Gundel Károly (1883-1956) A vendéglátás művészete : beszélgetések a fehér asztal örömeiről és múltjáról / írta Gundel Károly.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-331 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 5.).- 978-615-5269-04-2 kötött
Teljes cikk >>


Gundel

Magyarország uralkodói a 20. században: Ferenc József királyi fenség, Károlyi Mihály köztársasági elnök, Kun Béla népbiztos, Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, Rákosi Mátyás főtitkár, Kádár János első titkár.
 
Magyarország államformái a 20. században: királyság, köztársaság, tanácsköztársaság, király nélküli királyság, nyilas diktatúra, kommunista diktatúra.
 
Magyarország pénznemei a 20. században: Korona (legnagyobb címlet: tízmillió korona, 1921.), Pengő (legnagyobb címlet: egymilliárd b.-pengő, 1946.), Forint (legnagyobb címlet a 20. században: tízezer forint, 2000.).
 
Gundel Károly 1910-ben kibérelte a városligeti Wampetics vendéglőt: a Gundel Étterem száz éve fogadja a fehér asztal örömeiben, különleges étkek és finom borok élvezetében lubickolni kívánó vendégeket.
 
 

Hevesi Lajos : Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben
Hevesi Lajos (1843-1910) Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben / Hevesi Lajos.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-259 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 13.).- Szigethy Gábor előszavával.- Megj. Jelky András kalandjai címmel is.- 978-615-5269-10-3 kötött
Teljes cikk >>


Kalandlabirintus

Kalandos életének hihető-hihetetlen történetét Jelky András önéletrajzában maga írta meg. Bebarangolta a világ mind a négy égtáját, s felesége halála után megfáradt, de életvidám emberként tért haza, Európába. Egy évig Bécsben időzött, majd újra megnősült és letelepedett Pest-Budán. Ötvenhárom éves korában itt halt meg 1783. december 6-án.

Kacskaringós életútja magyar ritkaság: volt erőszakkal besorozott katona és furfangos katonaszökevény Európában, földönfutó szegény ember Dél-Amerikában, vitorlavászon szabó az Atlanti-óceánt átszelő teherhajón, aztán kalózok foglya a Földközi-tengeren, macskaápoló rabszolga Észak-Afrikában, zsoldos katona Kantonban, gazdag és megbecsült „európai" szabómester Batáviában (a mai Djakartában), földbirtokos és titkos tanácsos Indonéziában, lakatlan szigeten őserdőlakó egy pápua szépséggel, hallgatag holland nagykövet Japánban…

forrás

Katalógus

Herman Ottó : A madarak hasznáról és káráról
Herman Ottó (1835-1914) A madarak hasznáról és káráról / Herman Ottó.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-302 p.: ill., részben színes; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 6.).- 978-615-5269-05-9 kötött
Teljes cikk >>


Madárlegendák
"Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan."
János első levele 3:18.
"Ne puszta szóval, ne is jajgatással, hanem tettel védjük madarainkat!"
Herman Ottó, 1911.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hasznos madarakról falusi nagyanyámtól hallottam először. Az ínséges ötvenes években a leghasznosabb madár számomra nagyanyám jóvoltából a liba volt. Maga nevelte, terelgette, etette, tömte néhány háziszárnyasát, s így karácsonykor libacombot vacsoráztunk és hatalmas libamáj került-terült az ünnepi asztalra.
 
A pesti aszfalt fölött galambok és verebek röpködtek, néha feketerigók, a Gellért-hegy bokros lankáin, itt-ott a parkokban városba tévedt énekesmadarak… A János vitézből ismertem a griffmadarat, tudtam, hogy Petőfi legkedvesebb madara a gólya, idős rokonunknak volt kalitkába zárt pintye, papagája… Mesekönyvemben olvastam Mátyás királyról, akinek a címerét és pajzsát gyönyörű madár, fekete holló díszítette, s talán hallottam valakitől a régi magyar mondást is: ritka, mint a fehér holló… Unokahúgomat kisgalambomnak szólította keresztanyám…
 
 

Magyar húsvét
Magyar húsvét / a szöveget vál., ... szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-331 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 14.).- 978-615-5269-11-0 kötött
Teljes cikk >>


Húsvét ünnepén

Máté evangéliuma szerint Jézus Krisztus utolsó szavai halála előtt a keresztfán: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”

Jajkiáltás, könyörgés, emberi panaszszó: Jézus földi emberként fél az elmúlástól, a szenvedéstől, a rá váró kínhaláltól; úgy érzi: Isten elhagyta őt, s bár hiszi feltámadását és az örök életet, a halál előtti pillanatban emberként retteg az örök sötétségtől.
Lukács evangéliuma szerint Jézus Krisztus utolsó szavai halála előtt a keresztfán: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!”

Jézus hívő emberként halála pillanatában megbékél sorsával és az Atya fiaként ajánlja fel lelkét az Úrnak.

forrás

katalógus

Molnár Imre : Esterházy János élete és mártírhalála
Molnár Imre (1956-) Esterházy János élete és mártírhalála / Molnár Imre.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-447 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 9.).- Szigethy Gábor előszavával.- 978-963-9722-69-9 kötött
Teljes cikk >>


Főhajtás

Gróf Esterházy Jánosnak egyetlen „bűne” volt: a tömeggyilkos nácikat éppúgy megvetette, mint a tömeggyilkos kommunistákat, a népirtó Hitlert éppúgy, mint a népirtó Sztálint.

„A szlovákiai magyarság csak magyar. Keresztény és nemzeti alapon állunk, de a nyilaskeresztes beállítottság épp oly távol idegen számunkra, mint a bolsevisták sarlós kalapácsa.”

Tudta, hitte, vallotta: a nácik erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek.

Tudta, hitte, vallotta: a kommunisták erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek.

Ígérgetnek, de soha egyetlen ígéretüket nem tartják be. Mindig a nép, a nemzet boldogulásáról, a haza felvirágoztatásáról papolnak, de csak saját aljas érdekeik lebegnek a szemük előtt; mindig hazudnak, igazat véletlenül sem mondanak; számukra csak egy a fontos: erőszakkal megszerzett hatalmuk bármi áron történő fenntartása, megőrzése.

forrás

katalógus

Október 23
Október 23 / a szöveget vál., ... szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor.-Budapest : M. Közlöny Lap- és Kvk., 2012.-411 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 7.).- 978-615-5269-06-6 kötött
Teljes cikk >>


Magyar álom

Ötvenhat évvel ezelőtt, 1956. október 23-án néhány napra Budapestre látogatott a világtörténelem. 1956. október 23-án a magyarok elfelejtettek félni. Üvölthetett a rádióban a torztekintetű kommunista hiéna, Gerő Ernő; megpróbálhatták a rádióépület ablakaiból fejünk fölé lőtt sortüzekkel hazazavarni a lelkesen tüntető embereket; behívhatták Moszkva bolsevik lakájai a maguktól is elszántan megtorlásra, leszámolásra készen Budapest felé csörtető szovjet tank-csordát; nevezhették ellenforradalmár fasiszta csürhének az együtt éneklő, egyet akaró – Vesszen Gerő! Ruszkik haza! –, együtt mozduló sok ezer magyar embert; hirdethettek statáriumot a megszálló szovjet csapatok és magyar keretlegényeik ellen fegyvert fogó munkások és diákok megrettentésére – Magyarország azon az estén és a következő napokban megtanult hinni a feltámadásban.

 

forrás

katalógus

Reformkori útirajzok
Reformkori útirajzok / ... vál., ... szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-239, [1] p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 10.).- 978-615-5269-07-3 kötött
Teljes cikk >>


Utazás szekéren, hintóban, vonaton

San Remo felé robogott a vonat 1935 tavaszán. Utazás közben s a nyaralás csenddel bélelt óráiban Németh László Stefan George verseskötetét lapozgatta, Ady Endre tusakodásain tépelődött, Frobenius, Herodotosz történeti munkáját forgatta, s útinaplójában leírt egy elgondolkodtató mondatot: „A jó könyvet arról ismerem meg, hogy nem tudom egyfolytában végigolvasni.”

Jó könyvet tart kezében az olvasó: nem érdemes egyfolytában végigolvasni.

Ejtsük néha ölünkbe e vaskos kötetet, ne lapozzunk tovább. Ízlelgessünk egy-egy ódon zamatú szót, kifejezést; olvassuk el újra és újra a többszörösen összetett mondatokat, a megfejtést keresve töprengjünk el a sok szálból egybeszőtt gondolatokon… s burkolóddzunk be a magunk teremtette csendbe.

forrás

katalógus

Kriza János : Székely népmesék
Kriza János (1811-1875) Székely népmesék / Kriza János.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-303 p.: ill.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 11.).- Szigethy Gábor előszavával.- 978-615-5269-08-0 kötött
Teljes cikk >>


Nem hervadó rózsák

– Mese! – szólunk bosszúsan, ha társaságban valaki tetteit nagyobbítva, csodákat lódítva különbnek, értékesebbnek, tiszteletreméltóbbnak hazudja valós önmagánál önmagát.
– Mesélj! – fordulunk barátunkhoz, cimboránkhoz, ismerősünkhöz, ha fájásig furdalja oldalunkat a kíváncsiság: mikor, kivel, hogyan?

– Ugye mesélsz? – néztünk vágyakozva gyerekkorunkban édesanyánk szeretetével minket magába ölelő szemébe, és állunkig húzva a paplant, vártuk a csodát: elvarázsló meseszó röpítsen tündérekkel, János vitézzel, mézeskalácshuszárral boldog álomvilágba.

Életünk is mese: szeretnénk hinni a boldog befejezésben. Mint a mesében...
Kriza János unitárius lelkész 1842-ben tette közzé felhívását: támogassák nagybecsű hazánkfiai – péterfillérekkel is! – népköltészeti gyűjtésének közzétételét.

forrás

katalógus

Karinthy Frigyes : Utazás Faremidóba
Karinthy Frigyes (1887-1938) Utazás Faremidóba / Karinthy Frigyes.-Budapest : Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 2013.-319 p.; 28 cm - (Nemzeti könyvtár, ISSN 2063-8345 ; 8.).- Szigethy Gábor előszavával.- 978-963-9722-68-2 kötött
Teljes cikk >>


Utazás térben, időben, képzeletben

Aki térben utazik, határokba botlik.
A nyelvi határ áttetsző, olykor láthatatlan, alig-alig érzékelhető: lassan haladva hegyen-völgyön át, idő múltán vesszük csak észre, hogy többen körülöttünk már nem a mi nyelvünkön beszélnek.

Az életformahatár gyakran jól látható, mindig átélhető: a folyó egyik partján síkság, ott gabonát, kukoricát vetnek a parasztok, a csikósok ménest legeltetnek; a túlparton hegyek magasodnak, ott bányászok, favágók élnek.

A politikai határ – gyakran csak sorompó, néha szögesdrót, vasfüggöny, aknazár – mindenkit megállásra kényszerít: engedéllyel, útlevéllel, vízummal járható át, s olykor az engedély is csupán a kiváltságos kevesek joga, lehetősége.

forrás

katalógus