Vekerdy Tamás: Jól szeretni

Tudod-e, hogy milyen a gyereked?

Megismerlek és elfogadlak.
Olyannak, amilyen vagy.
A te teljes világodat.
Aki jól szeret, az megismer és elfogad - saját világát kitágítja a másik felé.
Befogadja őt.

"Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet.

Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzőtársak vagyunk hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.)
Míg az előző kötetben, az Érzelmi biztonságban az előadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké.

És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést a gyerekkel és tágabban: egymással - jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfűti a beszélgetést.

Kicsit szorongok. Vajon ebből a felfűtöttségből sikerül-e itt, a következő lapokon valamit is visszaadni?" - Vekerdy Tamás

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/vekerdy_tamas.jol-szeretni.html


Kádár Annamária: Mesepszichológia

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. - Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/kadar_annamaria.mesepszichologia.html


Kádár Annamária: Mesepszichológia 2.

Útravaló kényes nevelési helyzetekhez

A Mesepszichológia első részében a mese szerepére, az életkori sajátosságoknak megfelelő meseválasztásra és a mese érzelmi intelligencia fejlesztő hatására koncentráltam. A második részben a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a "kényes" nevelési helyzeteket veszem górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást. A mese ugyanis az én megközelítésemben nemcsak népmesét és műmesét jelent, hanem a saját életmesénket is: azt a történetet, amelyet önmagunkról, gyökereinkről, hitvallásunkról, álmainkról és céljainkról, félelmeinkről és fájdalmainkról, kudarcainkról és győzelmeinkről mondunk el önmagunknak és a gyermekünknek. Ezt ráadásul nemcsak este vagy az erre szánt pillanatokban, de folyamatosan meséljük, sokszor szavak nélkül is - a jelenlétünkkel, viselkedésünkkel, önmagunkhoz, az emberekhez és a világhoz való hozzáállásunkkal.

Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben - és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések - és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket - és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá.

Második könyvemben túlnyomórészt azokról a nevelési kérdésekről írok, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször kértek tőlem tanácsot az elmúlt évek során, és igyekszem megmutatni azt is, hogy miként jelennek meg ezek a helyzetek a mesékben. Korcsoportokra és témakörökre lebontva ajánlok olyan, valóban magas színvonalú, magyar és külföldi szerzők által írt meséket, melyeknek meggyőződésem szerint jó hasznát vehetjük a problémák megoldásában.

A kötet tíz újabb, általam írt érzelmi intelligenciafejlesztő mesét is tartalmaz a 4-9 éves korosztály számára. Nagy kedvvel folytattam Lilla és Tündérbogyó történetét, akik számos újabb kaland során fedezik fel a külső és belső világot.

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/mesepszichologia-2.html?recommendationId=i92iy0p4-23uqwuv765c-S.ITEM_RELATED.C.c17_a190-0q3lup4


Hunyady Györgyné, M. Nádasi Mária, Serfőző M.:

Fekete pedagógia. Értékelés az iskolában

A magunk részéről mindennél fontosabbnak tartjuk a felnövekvő nemzedékek testi-lelki-szellemi egészségét. Amikor az intézményes nevelésben, mindenekelőtt az iskolában tetten érhető „fekete pedagógiáról” beszélünk, ezt nem azért tesszük, hogy megingassuk az iskolába, a pedagógusokba vetett bizalmat. Nem az iskola, nem a pedagógusok rosszak. Az azonban nem tagadható, hogy vannak olyan körülmények, vannak olyan pedagógusok által alkalmazott eljárások, amelyek a diákok számára ártalmasak. Mindössze erre szeretnénk a figyelmet felhívni. Arra törekedtünk, hogy ne valamiféle külső zsinórmértékhez (az ideális, vagy az általunk megfelelőnek tartott hatásrendszerhez) viszonyítsunk, hanem a valódi események, folyamatok felől próbáljunk meg közelíteni az iskolai „fekete pedagógia” jelenségvilágához. Igyekszünk tehát mindenfajta normatív megközelítést elkerülni a megismerésben is, hiszen a tanulói élményekben tükröződő valóság tanulmányozásából következtethetünk az iskolai „fekete pedagógiai” hatások természetére, jellegére. S lehetőleg kerüljük a a normativitást a konzekvenciák megfogalmazásában is: tisztában vagyunk azzal, hogy a „fekete pedagógiai” hatások csökentésére, felszámolására alkalmas eljárásokat csak az elméleti és gyakorlati szakemberek – az iskolák egyedi gyakorlatát is elemző, ahhoz is igazodó – közös gondolkodásában lehet kimunkálni.

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action?_v=Hunyady_Gyorgyne_M_Nadasi_Maria_Serfozo_M_Fekete_pedagogia_Ertekeles_az_iskolaban&id=49533&type=22


Mozaikok Jászberény történetéből

 

 


Pálfi Judit: Bábjátékok kincsestára

Bábjátékok és foglalkozástervek óvodapedagógusok és tanítók számára

 

Süni, Róka, Nyuszi, Ördögfióka és még sorolhatnánk, mennyi szereplő segít hozzá minket, ahhoz, hogy szórakoztatva fejlesszük a gyerekeket.

Hiszen:

- a bábjáték erősen motiváló hatású

- fejleszti a gyermekek figyelmét

- fejleszti a gyermekek képzeletét

- fejleszti a gyermekek emlékezetét

- fejleszti a gyermekek szókincsét

- komplex művészeti ág, ami ötvözi a zenét, mozgást, beszédet

- továbbá a bábozás hozzájárul a pedagógus és a gyermek közötti kapcsolat kibontakozásához is.

Éppen ezért készült el a bábjátékokat bemutató kiadványunk, amelyet ajánlunk óvodapedagógusoknak és tanító kollégáknak egyaránt. 16 – a szerző által kidolgozott – bábjátékot mutatunk be, amelyeket foglalkozástervvel, a játék élményét emelő hasznos tanácsokkal látott el. Mindegyik bábjátékot a szerző gyakorlatban megvalósította, előadásokon bemutatta.

Forrás: http://www.flaccus.hu/opencms/opencms/Konyvesbolt/Temakoronkent/TartalomReszletek.jsp?konyv=10832


Körmöci Katalin: Óvodapedagógiai kislexikon

Az óvodapedagógia speciális helyet foglal el a pedagó­gia elméletében, hiszen több fogalom tartalmi jegye nem egyértelműen, vagy nehezen vonatkoztatható az óvodáskorú gyermekek nevelésére. Ez abból fa­kad, hogy az óvodapedagógiában eltérő jelentéstartalommal jelenhetnek meg pedagógiai fogalmak, vannak olyan szakkifejezések, amelyek (csak) az óvodáskorú gyermekek nevelése során kapnak sajátos értelmet (pl. befogadás), és vannak olyanok, amelyek egyáltalán nem vonatkoztathatók az óvodai nevelésre (pl. oktatás).
Az Óvodapedagógiai kislexikon célja az, hogy az óvodapedagógia elméletében megjelenő sajátos szaknyelv közel azonos jelentéstartalommal bírjon minden óvodapedagógus és leendő óvodapedagógus (hallgató) számára. Ezért ajánljuk az óvodapedagógus hallgatók számára a vizsgákra való felkészüléshez, a pedagógiai és módszertani szemeszterekben; az óvodapedagógus képzésben közreműködő oktatók, gyakorlatvezetők számára az egységes értelmezés elősegítéséhez; az óvodai gyakorlati tevékenységben résztvevő óvodapedagógusok számára a megszerzett tudás felfrissítésére, a szakkifejezések jelentéstartalmának pontosításához, újszerű fogalmakkal való ismerkedéshez.
A kötet végén két tematikus áttekintés található az óvodai játékról, illetve a helyes gondolkodásra nevelésről az óvodában.

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/kormoci_katalin.ovodapedagogiai-kislexikon.html


Perlai Rezsőné: Erkölcsi nevelés az óvodában

Az óvodáskor viselkedéskultúrája

A nevelés társadalmilag meghatározott, céltudatos tevékenység. Célja, hogy a gyermek személyisége kibontakozhasson, egyben társadalmi fejlődésének objektív folyamata is létrejöjjön szokásrendszerek, értékalapok kialakulásával.
A ma gyermeke a holnap felnőttje, aki majd építi gyermeke jövőjét, társadalmát, ilyen módon senkinek sem lehet közömbös, mivé fejlődik, hogyan alakul gyermekeink élete. Ezért fontos megvizsgálnunk a családi- és az intézményes nevelés elé gördített akadályokat, a nevelési folyamat problémáit. Megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a morális nevelés többet, jobbat tehet gyermekeink személyiségének formálásáért, jellemük fejlesztéséért, viselkedéskultúrájuk alakulásáért.
Hogyan lehetséges az óvodáskorú gyermekek erkölcsiségének alakítása változó világunkban, gyermekeink élő közegében hangsúlyozottan a család és az óvoda légkörében. Találjunk rá azokra a módszerekre, eszközökre, amelyek segíthetik gyermekeink szociális tanulásának folyamatát. Keressük meg, milyen teendőink lehetnek annak érdekében, hogy gyermekeink felnőtt emberként pozitív értékekkel élhessék mindennapjaikat, formálhassák szebbé és jobbá környezetüket.
Gyermekeink, óvodáskoruk lezártával, olyan erkölcsi érzékenységgel viselkedjenek, amely biztos alapot jelenthet az iskolai oktatás-nevelés folyamatához, annak szűkebb-tágabb környezetében alakuló személyiségükhöz.

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/perlai_rezsone.erkolcsi-neveles-az-ovodaban.html


Tág a világ

Hasznos tudnivalók óvodáskorú gyermekekről

Ez a könyv azoknak a szülőknek, nagyszülőknek, óvodapedagógusoknak kíván segítséget nyújtani, akik tudatosan igyekeznek felkészülni gyermekeink személyiségének fejlesztésére. Nem kétséges, hogy nincs olyan szülő, aki mindent ne a legjobban szeretne gyermeke nevelése során megvalósítani. Legtöbbször ösztönösen helyesen cselekszünk nevelési helyzetekben, de néha jól jönne valamilyen szakszerű tanács. Éppen ezért a fejezetek szerzői - szakemberek, pszichológusok - igen fontosnak tartották, hogy a következő kérdésekre kapjon választ a kedves olvasó:
Milyen az óvodáskorú gyermek?
Melyek a fejlődésének jellemzői?
Mi a legfontosabb tevékenysége?
Miért van szükség arra, hogy nyugodtan tudjon játszani?
Mit kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő játéktere legyen otthon és az óvodában?
Mi a feladata az óvodapedagógusnak a megismerésre épített hatékony nevelőmunka megvalósítása érdekében?
Mit lehet tenni azért, hogy kitáguljon a gyermek körüli világ, s egyre önállóbb, érdeklődőbb, aktívabb óvodás, majd iskolás váljon belőle?

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action;jsessionid=SglaofLkCTL7cnG+ZyrmPw**.Node1?_v=Javorne_Pazsikne_Stockertne_Tag_a_vilag_Hasznos_tudnivalok_ovodaskoru_gyermekekrol_NT_51007&id=1677&type=22


Szövegértelmezési gyakorlatok alsósoknak

Ne csak olvasd, értsd is!

"Szövegértés nélkül nincs tanulás, gyengesége minden tantárgyra kihat, előfordulhat, hogy a matematika kudarcát nem a számolási képességek hiányossága okozza, hanem a szövegértelmezési probléma.
Igyekeztünk úgy összeállítani a feladatokat, hogy egyrészt új ismeretet adjanak, másrészt gondolkodtassanak, problémamegoldásra, kreativitásra sarkalljanak, mintául szolgáljanak más szövegek feldolgozásához is. Az is fontos volt, hogy ne unalmasak, hanem érdekesek és változatosak legyenek.
Bízunk benne, hogy sikerült. Jó munkát kívánunk! "

Forrás: http://bookline.hu/product/home.action?_v=Dr_Szamosine_Nagy_Sara_Gergenyine_Nemeth_Erika_Szovegertelmezesi_gyakorlatok_alsosoknak_Ne_csak_olvasd_ertsd_is_&id=97881&type=22


Mary Hooper: Szirmok a hamuban

Az édességek kicsiny boltja folytatása

Hannah és a nővére, Sarah, hamis egészséglevéllel elmenekülnek a pestis sújtotta Londonból, ahonnan a kis Grace-t is sikerül kimenekíteniük. Vidéken átélt kalandjaik után Hannah - ezúttal húga, Anne társaságában - visszatér Londonba, ahol már elmúlt a járványveszély. Azt azonban senki sem sejti, hogy még nagyobb megpróbáltatás vár rájuk: 1666-os nagy londoni tűzvész. Hannah rátalál elveszettnek hitt kedvesére, de hamarosan szem elől tévesztik egymást, amikor felcsapnak a lángok körülöttük. Vajon sikerül-e a bátor leányoknak elmenekülniük a tűz fogságából, a nagyváros romjai közül, és egymásra találnak-e a szerelmesek?

Forrás: http://www.libri.hu/konyv/mary_hooper.szirmok-a-hamuban.html